Te intellego, Nero

(vers)

Nagykabátban, szélben állva fenn a város felett
szemembe vág a túlparti éjben ázó fénysereg,
utcalámpa-lándzsák és ablakfény-ágyúgolyók
meredeznek és gurulnak. Visszapattanva a folyón
 
végül engem is eltalálnak, robbannak kövek,
porlanak sziklák, egy majdnem telibe a fejem,
egy másik szíven talál, egy fénylándzsa az megint,
hetvenhét életemben mindig így volt. Ez itt,
 
mint egy örök ismétlődés, mintha sosem lenne más,
csak hetvenhétszer ugyanaz, ugyanaz a halál.
Utálom, utálom már ezeket az istenverte fényeket,
utálom a várost, a torkon legyűrt éveket.
 
Gyújtanám, gyújtanám az egész kócerájt,
akkor lángolj te város, tűzben lángolj odaát,
lobogj te folyó, robbanj föl, ó, iam intellego,
sic ascendis gloriam caesar, te intellego, Nero.*
 
(Budapest, 2008. március 30-31.)
 
 
*[jintellegó, zik aszkendisz glóriam cézár, tintellegó, Neró]: már értelek, így leszel dicsőséges császár, megértelek, Néró.

Holtvágány

(novella) (részlet)

Az ürességgel nincs mit kezdeni, az üresség egy fojtogató hiány, a gyár látványa abszurd a hangok, a lánglobogás, a vascsattogás, a gépek zúgása nélkül, eleve nem száll az a por, vaspor vagy szénpor, vagy akármi, ami kellene, hogy legyen itt újra élet, legalább a vasút egyik oldalán, mert a másik oldalon még úgyis sokat kell várni az életre, ahol sírfeliratok szolgáltatják az irodalmat, kövek a bölcsességet és krizantémok meg árvácskák az emlékezést, ott még (vagy már) tulajdonképp áll az idő, szinte áll, ahogy a maga lomhaságával vánszorog, ahogy fél óra alatt ér földet egy elszáradt levél, ahogy hosszú évek alatt repedezik csak meg a sírkő, és amit Rátótéknál csináltatnak, az meg még lassabban, ahol az ősz nyomai még tavasszal is láthatók, mert nem sürgős az újjáéledés.

Turbo Tarja

(novella) (részlet)

[…] mehettem volna tizenéve Almádiba boltot nyitni, de nekem persze nem volt jó, betojtam a Balatontól, mintha a Pacifikus óceán lett vóna, hát mennyivel jobb itt a porban baszkódni a Nyírség közepén, hát mennyivel, te barom, ezernégyszáz és tizenhét forint, üdvözlöm Tivadar bácsit, átadom, fiam, szervusz, kezétcsókolom, Ilonka néni, kezétcsókolom, mindenkinek a kezét-lábát csak csókolom, szolgasorsra születtem, vagy csak hülye vagyok?

Megjelent művek

(haikuk és haikuciklusok)