Én, Valamilyen Gusztáv
Valamilyen Gusztáv vagyok. Mindegy, hogy pontosan milyen, mert csak a látószög személyessége fontos. Mit mond egy illat. Mit mond egy ölbe hulló kéz. Mit mond egy fizetési felszólítás. Mit mond egy szendvicsbe harapás a villamoson. (Direkt központozok így egyébként. A kérdőjelek néha túl ömlengősek.) És ugyan mit mond ehhez képest az, hogy ezeket ki írja le? Úgyis a hogyan a fontos.
Akik mégis tudni akarják: Valamilyen úr 1977 óta ténfereg önök között, született Kisvárdán, él Budapesten, ahol időnként fel- és eltűnik. Betűkkel, képekkel, hangokkal is szeret maszatolni. Művei egy része megjelent különböző antológiákban, néhány díjat is nyert.
De tényleg nem ez a fontos: az író helyett az írásra figyeljenek, és az íráson keresztül magukra. Csak engedjék be a szót, mint jóbarátot, és ne akarják kitalálni, mire gondolt a költő, mert tökmindegy – a kérdés az, önök mire gondolnak. Tehát csak gondoljanak arra, amire gondolnak, és még csak ne is gondoljanak arra, hogy nem arra gondolnak, amire gondolnak! Jó utazást magukba!
Fotók
Az önismeret művészei
- Kiadó Univerzum Művészei Alkotócsoport, Bogárd és Vidéke Nyomda és Lapkiadó – Sárbogárd, 2010
- Kiadványtípus antológia
- Megjelenés 2010
- Szerkesztő Kende Sándor
- ISBN 978-963-9846-24-1
Megjelent művek:
- Intraspirituális párbeszéd (próza)
- Egy én (próza)
Dimenziók 9
- Kiadó Aposztróf Kiadó, Budapest
- Kiadványtípus antológia
- Megjelenés 2018
- ISBN 978-615-5604-82-9
Feszkó (Konyec filma)
(próza; részlet)
Feszkónak minden jó volt, és ez nem volt már elviselhető: eleve gyanús volt, mert ugye, mi van, ha csak elvakult, és nem látja a veszélyes valóságot, másrészt meg mije van neki, egy szaros kis élete, az ekszekjutiv frontofiszmenedzseri melóval, parasztokkal való pofázással. Ezen hetekig hergelte magát, aztán inni kezdett azzal a valamilyen Lacival, Fassetuggya Laci, így nevezné most, és ez feltárta az ő való igazságát, hát ha nem is közvetlenül az ital, de hogy itt Szandrával találkozott, aki mondta avval a szent babaarcával, hogy mennyire örül, hogy ha már nekik nem jött össze, de a Feszkót kedveli, és a Nikit is kedveli, és hogy sokkal jobb ez így, mintha a Niki is a Karcsival vagy a Bartha Pállal (…) jött volna össze. Hát itt Feszkó ledobta a szíjat, hogy kivel, meg mikor, meg hogy ő ezt nem gondolta volna, ő marha, de most kinyílt a szeme, seperc alatt összedobott egy komplett szövetséget maga ellen, aminek értelme nem volt ugyan, viszont azt nem is kellett firtatni, a tény az éppen elég volt.
Szó-kincs 2026
- Kiadó Aposztróf Kiadó, Budapest
- Kiadványtípus antológia
- Megjelenés 2026
- ISBN 977-2062-830-26-0
- ISSN 2062-8307
Sz. Irén és a részletek
(vers; részlet)
fejem is úgy fáj, hogy kilyukad
– spassssssz-sesem –,
hogy mindjárt belehalok,
szétrobban a fejem, durr,
egy defekt-tetem
– slüsssssz-spiszeg –,
emelnem kéne, felnéznem,
de fektetem.
hát még az is nehéz,
gondolta Sz. Irén,
hogy lehet húsz kiló a fejem?
pedig vár rám, tudom, valahol,
hogy ember legyek.
talán itt a pultnál, ezen a recepción,
az embertelenségben
hogy megkérdezzem,
igen, kérem, hányadik emelet?
Tükör által homályosan
(próza; részlet)
Harmónia. Nem akarok új fejezeteket nyitni, mondtad, de…, tetted hozzá. Ha nem akarsz, bazdmeg, ne nyiss, gondoltam magamban. Nagyon fájt ezt gondolni, a bazdmeget különösen. És mi az a de? Figyelek, mondtam a neutrálistól felfelé alig divergáló kedvességgel. Az is fájt. Valahogy olyan idegen volt alig kedvesnek lenni veled, mint kimondani, hogy neutrális meg hogy divergáló. Mi két moll vagyunk, mik ezek a koppanások, ezek a csörömpölések?
Empíria. A család az a hely, ahol a veszekedés van, mondja a kliensem. Ezt írja fel, javaslom, de végül én írom fel. Nekem is van családom. Nő egyébként a kliensem. Mi jut még eszébe erről a képről? – kérdem. A zsírkréta, feleli meglepetésemre. A zsírkréta? A zsírkréta. Milyen formában? – kérdem. Nagy páratartalomban szétkenődik a smink, mint a zsírkréta, mondja. Bambán nézek. Például sírás közben az arcon nagy a páratartalom, teszi hozzá tisztázólag.
Homopátia. Hogy vagy, kérdi. Hát, nemtom, nem túl jól, válaszolom. Na, ne legyél már negatív, mondja. Legyél jól! Jól van, akkor jól vagyok, válaszolom. És tényleg megnyugszik. Bocs, hogy élek, gondolom.
Irodalomterápiás füzetek II. – Szorongás
- Kiadó Magyar Irodalomterápiás Társaság, Budapest
- Kiadványtípus antológia
- Megjelenés 2024
Duplakomfort
(próza; részlet)
Mert egyébként meg vágyott színházba, és nem is csak a Tarkány Gizella Circus előadásaira, hanem a fent említett Mayerről elnevezett Mayer Asztrik Színházba is. Sőt, hát igazából a Mayerbe szívesebben ment volna – igaz, csak egy kamaradarabra a kisszínpadra –, mert azért jóval kulturáltabb, tisztább, mint a Gizellának helyt adó koszlott épület. Ezt nem merte felvetni, hogy inkább a Mayerbe menjenek, mert félt, hogy akkor viszont egy rendes kétfelvonásosra akarja vinni Alex, ami kész katasztrófa, ott kétszer kell túlélni mindent, a Gizellában viszont eleve csak egyfelvonásosok vannak. Azért is próbálgatta a cigit, ezt a nézős verziót, mert úgy kalkulált, hogy ha 80-90 perc körül van egy darab, akkor ha azalatt nagyjából ötször teszi meg, hogy nemrágyújt, akkor az ki is adja a játékidőt. A telefonján – ahogy most ötödjére le is ellenőrizte – beállította az emlékeztetőket 19:15-re, 19:30-ra és így tovább 20:30-ig, hang nélkül, csak rezgőre. Ha elég gyors, nem fog zavarni senkit, de így tudja mérni, hogy mennyi van még hátra, csak annyit kell mindig megjegyeznie, hogy hányszor rezgett eddig.
Ragadd meg a holnapot
(próza; részlet)
Úgy volt megcsinálva a franciaerkélyes szoba, hogy ne nagyon lehessen belátni, fikuszok és könnyezőpálmák takarták az ablak nagyobb részét. Ettől elég sötét lett, de biztonságot adott. Hogy kifelé mégis lehessen látni, a kanapé egészen az ablak elé volt tolva, a szobának háttal, így a növények közében három-négy irányba is nyílott némi kilátásod. De ez hülyeség, mondta anyád is, meg apád is, hogy így tenni be a kanapét, hát ha vendéged jön kislányo… Nem jön, mondtad, és rádhagyták. Nem értettek, sem most, sem korábban. Fura lány; csinos, de fura, így mondta apád a rokonoknak (akikkel tök régóta nem találkoztál), mintha a kettő között kellene lennie valamiféle logikai kapcsolatnak. Végül is. Akárkit megkaphatna, gondolta anyád is, de nem merte mondani. Sose volt annak jó vége.
Dimenziók 8
- Kiadó Aposztróf Kiadó, Budapest
- Kiadványtípus antológia
- Megjelenés 2017
- ISBN 978-615-5604-61-4
Turbo Tarja
(próza; részlet)
[…] mehettem volna tizenéve Almádiba boltot nyitni, de nekem persze nem volt jó, betojtam a Balatontól, mintha a Pacifikus óceán lett vóna, hát mennyivel jobb itt a porban baszkódni a Nyírség közepén, hát mennyivel, te barom, ezernégyszáz és tizenhét forint, üdvözlöm Tivadar bácsit, átadom, fiam, szervusz, kezétcsókolom, Ilonka néni, kezétcsókolom, mindenkinek a kezét-lábát csak csókolom, szolgasorsra születtem, vagy csak hülye vagyok?
Ígéretek 2
- Kiadó GARBO Kiadó, Budapest
- Kiadványtípus antológia
- Megjelenés 2009
- Szerkesztő Szecsődy Péter
- ISBN 978-963-87845-5-1
Te intellego, Nero
(vers)
Nagykabátban, szélben állva fenn a város felett
szemembe vág a túlparti éjben ázó fénysereg,
utcalámpa-lándzsák és ablakfény-ágyúgolyók
meredeznek és gurulnak. Visszapattanva a folyón
végül engem is eltalálnak, robbannak kövek,
porlanak sziklák, egy majdnem telibe a fejem,
egy másik szíven talál, egy fénylándzsa az megint,
hetvenhét életemben mindig így volt. Ez itt,
mint egy örök ismétlődés, mintha sosem lenne más,
csak hetvenhétszer ugyanaz, ugyanaz a halál.
Utálom, utálom már ezeket az istenverte fényeket,
utálom a várost, a torkon legyűrt éveket.
Gyújtanám, gyújtanám az egész kócerájt,
akkor lángolj te város, tűzben lángolj odaát,
lobogj te folyó, robbanj föl, ó, iam intellego,
sic ascendis gloriam caesar, te intellego, Nero*.
*[jintellegó, zik aszkendisz glóriam cézár, tintellegó, Neró]: már értelek, így leszel dicsőséges császár, megértelek, Néró.
Zajlás
4 months ago
Ez a tartalom jelenleg nem érhető el.
Ez általában olyankor fordul elő, amikor a tulajdonosa csak kisebb csoportnyi emberrel osztotta meg, megváltoztatta a láthatóságát, vagy törölték.1 years ago
1 years ago





