Én, Valamilyen Gusztáv
Valamilyen Gusztáv vagyok. Mindegy, hogy pontosan milyen, mert csak a látószög személyessége fontos. Mit mond egy illat. Mit mond egy ölbe hulló kéz. Mit mond egy fizetési felszólítás. Mit mond egy szendvicsbe harapás a villamoson. (Direkt központozok így egyébként. A kérdőjelek néha túl ömlengősek.) És ugyan mit mond ehhez képest az, hogy ezeket ki írja le? Úgyis a hogyan a fontos.
Akik mégis tudni akarják: Valamilyen úr 1977 óta ténfereg önök között, született Kisvárdán, él Budapesten, ahol időnként fel- és eltűnik. Betűkkel, képekkel, hangokkal is szeret maszatolni. Művei egy része megjelent különböző antológiákban, néhány díjat is nyert.
De tényleg nem ez a fontos: az író helyett az írásra figyeljenek, és az íráson keresztül magukra. Csak engedjék be a szót, mint jóbarátot, és ne akarják kitalálni, mire gondolt a költő, mert tökmindegy – a kérdés az, önök mire gondolnak. Tehát csak gondoljanak arra, amire gondolnak, és még csak ne is gondoljanak arra, hogy nem arra gondolnak, amire gondolnak! Jó utazást magukba!
Fotók
Magyar haikuköltők antológiája a haiku.hu oldalon
- Kiadó Terebess Online (haiku.hu)
- Kiadványtípus internetes antológia
- Megjelenés 2009
- Szerkesztő Terebess Gábor
Megjelent művek
(haikuk és haikuciklusok)
- Találkozások
- Emlékekre
- Exitus
- Exitus II.
- Exitus III.
- Exitus IV.
- Angyali szerető
- Utolsó vérig
- Haiku a csendre
- Haiku a megfellebezhetetlen szerelemre
- Haiku egy búcsúhoz
- Haiku az emberségre
- Haiku az álomra
- Haiku a kétségre
- Türkizkék haiku
- Jin vagy Jang
Utolsó vérig
plakátragasztó
alkonyat, utcamécses
harca hajnalig
Dimenziók 12
- Kiadó Aposztróf Kiadó, Budapest
- Kiadványtípus antológia
- Megjelenés 2021
- ISBN 978-615-5992-85-8
E(s)szencia
(novella) (részlet)
– Mi ebben a koncepció? Miért? Mi a logikája?
A házigazda egy kicsit hezitált, a vendégre nézett, aztán a földre, a lábaival zavartan kapirgált, végül szomorúan, tétován szóra nyitotta a száját. Komoly, fáradt hangon szólalt meg.
– Már nem tudom. Fogalmam sincs.
– Nem tudja? – kerekedett el a vendég szeme.
– Nézzen rám! Mit lát? Egy szenilis vénség vagyok. Elfelejtettem. Fogalmam sincs, mi az úgynevezett koncepció.
– Ezt nem hiszem el…
– Tudja, először csak percekre felejtettem el, ahogy bármi mást is. Gondoltam, ez mindenkivel megesik, aztán az évszázadok során egyre feledékenyebb lettem. Nem emlékszem már arra sem, hogy az volt-e az a fa, amit kérdezett. Egy fa volt, fogalmam sincs, melyik. Ha ritkán megkérdezik, rájuk hagyom: az volt, az a fa. Nem mindegy?
Dimenziók 8
- Kiadó Aposztróf Kiadó, Budapest
- Kiadványtípus antológia
- Megjelenés 2017
- ISBN 978-615-5604-61-4
Turbo Tarja
(novella) (részlet)
[…] mehettem volna tizenéve Almádiba boltot nyitni, de nekem persze nem volt jó, betojtam a Balatontól, mintha a Pacifikus óceán lett vóna, hát mennyivel jobb itt a porban baszkódni a Nyírség közepén, hát mennyivel, te barom, ezernégyszáz és tizenhét forint, üdvözlöm Tivadar bácsit, átadom, fiam, szervusz, kezétcsókolom, Ilonka néni, kezétcsókolom, mindenkinek a kezét-lábát csak csókolom, szolgasorsra születtem, vagy csak hülye vagyok?
Szó-kincs 2014
- Kiadó Aposztróf Kiadó, Budapest
- Kiadványtípus antológia
- Megjelenés 2014
- ISBN 977-2062-830-14-7
Holtvágány
(novella) (részlet)
Az ürességgel nincs mit kezdeni, az üresség egy fojtogató hiány, a gyár látványa abszurd a hangok, a lánglobogás, a vascsattogás, a gépek zúgása nélkül, eleve nem száll az a por, vaspor vagy szénpor, vagy akármi, ami kellene, hogy legyen itt újra élet, legalább a vasút egyik oldalán, mert a másik oldalon még úgyis sokat kell várni az életre, ahol sírfeliratok szolgáltatják az irodalmat, kövek a bölcsességet és krizantémok meg árvácskák az emlékezést, ott még (vagy már) tulajdonképp áll az idő, szinte áll, ahogy a maga lomhaságával vánszorog, ahogy fél óra alatt ér földet egy elszáradt levél, ahogy hosszú évek alatt repedezik csak meg a sírkő, és amit Rátótéknál csináltatnak, az meg még lassabban, ahol az ősz nyomai még tavasszal is láthatók, mert nem sürgős az újjáéledés.
Dimenziók 10
- Kiadó Aposztróf Kiadó, Budapest
- Kiadványtípus antológia
- Megjelenés 2019
- ISBN 978-615-5992-25-4
- Díj Különdíj az Időzítés című novelláért
Idegentest
(novella) (részlet)
Novemberben az ember már a távolsággal van elfoglalva, hogy hány lépés még a buszmegálló a hidegben, mennyi még a be nem melegedett ízületeknek, hány térdroppanás kell az üdvözüléshez, ami maga a busz.
[…]
Egy perc, kettő, kettő és fél, kettő negyvenöt, így számolja az ember az időt a buszra várva. Végre feltűnik a köhögő, ólomfüstös doboz.
Időzítés
(novella) (részlet) (különdíjban részesült)
[…] odaállt a tábla elé Banu Laci, az elefántfülű, pocakos raktáros, piszkosfehér kötött pulóverben, ami alól kikukkantott az ing alja és a nadrág öve, és amin rénszarvasok vágtattak keresztbe egy csíkban; zsibbasztotta lábait a porckorongsérv, öt kilót nem emelhet, mondta, amire azt morogta a főnöke, hogy annyit nem is fog, az asszonyok is nyolcat mozgatnak, vagy pedig el lehet menni. El. Hova? Elment az idő, én már nem mehetek sehova – gondolta Laci, és összeszorította magát […]
Szó-kincs 2020
- Kiadó Aposztróf Kiadó, Budapest
- Kiadványtípus antológia
- Megjelenés 2020
- ISBN 977-2062-830-20-8
- ISSN 2062-8307
Szeretném
(vers) (részlet)
Szeretném, ha a hajszálaid
dugítanák el a lefolyót egyszer.
Hosszan babrálnék velük,
mosolyogva. Semmi vegyszer!
Kócos hajadra gondolnék.
Szeretném még, ha nevetnél
a kanapén valami filmen,
és lemaradnék a poénról, mert
szuszogásod figyelem éppen.
Olyan szép, ahogy létezel!
Zajlás
10 months ago
11 months ago
2 years ago




