Libegő

kihajtogatom a szirmokat
sorra egymás után
nézd, ez vagyok én
ez a fura kis virág
meztelen
és ez itt a porzóm
ezekkel meg fotoszintézelek
fényt eszek, ha jön a Nap
és egy kicsit minden nap eljön
akkor is, ha felhősek a reggelek

és a bölcs szél, az is eljön
és elfújja a száradt
a megfáradt szirmokat
mi belőlem kél útra
hogy hová lesz vajon
látod, nem tudom

egy helyben vagyok
és ez a hely jó nekem
gyökereimtől ugyan már távol
ég és föld között
lassan eléledek
de mégis ez a föld
az én földem
akármilyen hideg is lesz
én mindig itt telelek

és egyszer egy napon
jön majd a bölcs szél
elfújni utolsó szirmomat
a porzómat, bóbitámat
mindenemet
akkor majd az lesz
hogy felsóhajtok
Uram, végre
mostan elibéd libegek

(Budapest, 2019. január 18.)